Van az az érzés, amikor egyszerűen csak „jól vagy”. Nem boldogságról beszélek, nem is izgalomról, hanem valami sokkal mélyebb és halkabb dologról. Arról a pillanatról, amikor nem szorít a mellkasod, nem zakatol az agyad, nem rágódsz, nem rohansz – csak jelen vagy, rendben vagy önmagaddal. Ezt hívjuk belső harmóniának. Kallós Viki írása, TréningBár alapítója, DISC tréner, coach, praxismanager.
És persze vannak a másik napok. Amikor valami nem stimmel. Nem feltétlenül nagy a baj, mégis feszül valami belül. Egy kis türelmetlenség, ingerültség, csalódottság vagy egyszerűen csak az érzés, hogy „nem vagyok a helyemen”. A belső feszültség nem mindig ordít – néha csak suttog, de annál kitartóbban.
A kérdés nem az, hogy el lehet-e kerülni ezeket a belső ütközéseket – mert nem lehet. Hanem az, hogy mit kezdünk velük.
Ebben a blogban három olyan belső tényezőt vizsgálunk meg, amelyek észrevétlenül, mégis erőteljesen befolyásolják, hogy mennyire tudunk harmóniában lenni önmagunkkal és a világgal: meggyőződések, szándékok, értékek.
Meggyőződések – A gondolatok, amiket igaznak hiszünk
A meggyőződés nem csupán egy vélemény. Ez nem az, hogy „szeretem a kávét, nem szeretem a teát”. A meggyőződés az a mélyen gyökerező belső kijelentés, ami alapján észrevétlenül döntünk, viselkedünk, érzékelünk.
„Keményen kell dolgoznom, hogy sok pénzem legyen.”
„Egyedül kell boldogulnom.”
„Ha hibázom, gyenge vagyok.”
Ismerős mondatok? Ezek nem vélemények – ezek belső törvények. Akkor is működnek, ha nem akarjuk. Ha például valaki abban a meggyőződésben él, hogy „az értékem a teljesítményemtől függ”, akkor valószínűleg folyton hajtja magát. És ha nem sikerül valami, nemcsak kudarcot él meg, hanem önértékelésbeli válságot is. Innen pedig egyenes út vezet a belső feszültséghez.
A meggyőződés csendben szabályozza a világodat.
És sokszor nem is tudsz róla.
A meggyőződéseink általában gyerekkorban alakulnak ki: egy mondat, egy ismétlődő élmény, egy családi dinamika nyomán. Lehet, hogy valaki azt hallotta újra meg újra: „ne legyél túl hangos”, „viselkedj rendesen”, „ne rontsd el”. Ezek a mondatok előbb-utóbb belső narratívává válnak.
Mit tehetsz?
Az első lépés: észrevenni őket. Megkérdezni magadtól: Milyen meggyőződés vezet most? És a második: megengedni magadnak, hogy újat alkoss. Például: „Nem a tökéletességtől vagyok értékes, hanem attól, hogy próbálkozom.” Ez már egy harmonikusabb alap.
Szándékok – A mozgatórugók a viselkedés mögött
Sokszor azt gondoljuk, a feszültség abból fakad, hogy túl sok a feladat, nincs elég idő, vagy „a másik már megint…”. Pedig gyakran nem a körülmények okozzák a konfliktust, hanem az, hogy a viselkedés mögött megbújó belső szándékaink ütköznek – akár másokkal, akár önmagunkkal.
Szándék például:
- Szeretnék biztonságot.
- Szeretném, ha elfogadnának.
- Szeretném, hogy lássák, értékes vagyok.
- Szeretném, hogy békén hagyjanak.
Gyakran ugyanaz az ember – te vagy én – egyszerre több szándékot is hordozunk, és ezek nem mindig egyeztethetők. Mondjuk, szeretnél végre pihenni, de közben ott motoszkál benned, hogy „illene még segítenem”. Az egyik szándékod az önmegőrzés, a másik az elfogadás keresése. Ebből lesz a belső feszültség.
A szándék nem mindig tudatos. A „segíteni akarok” sokszor nem csak jószándék – néha a félelem irányítja: „ha nem segítek, nem fognak szeretni”.
Hogyan juthatsz el a belső harmóniához?
Úgy, hogy elkezded feltenni magadnak a kérdést:
Mi most az én valódi szándékom?
Ha ezt őszintén felismered, lehetőséged van tudatos döntést hozni. Már nem csak reagálsz, hanem választasz.
Értékek – A belső iránytű
Az értékek azok az alapelvek, amelyek meghatározzák, mi fontos számodra az életben. Ezek lehetnek egyetemesek – mint például szeretet, szabadság, igazság – vagy egyéniek – mint a kreativitás, játékosság, hitelesség.
Az értékek akkor hoznak harmóniát, ha összhangban élünk velük.
És akkor okoznak feszültséget, ha fel kell adnunk őket, vagy nem vesszük észre, hogy már rég elhanyagoltuk.
Például:
- Ha számodra fontos az őszinteség, de egy kapcsolatban folyamatosan meg kell hallgatnod féligazságokat – feszülni fogsz.
- Ha értékeled a nyugalmat, de folyton rohanásban vagy a tested is jelezni fog.
- Ha fontos számodra a fejlődés, de hosszú ideje nem tanulsz semmi újat megjelenik az elégedetlenség.
A belső harmónia kulcsa: tudni, mi igazán fontos
Az értékek felismerése olyan, mint újra rálelni az iránytűdre. Ha tudod, mi fontos számodra, sokkal könnyebb nemet mondani a feleslegesre, és igent mondani arra, ami valóban tölt.
A mindennapokban ez lehet annyi, hogy:
- kivonulsz egy toxikus beszélgetésből,
- nemet mondasz egy túlterhelő projektre,
- vagy egyszerűen időt adsz magadnak reggel, csendben, egy kávéval.
A harmónia nem tökéletesség hanem őszinteség
A belső harmónia nem egy végcél, nem is egy állandó állapot. Inkább olyan, mint egy belső hangolás. Néha elcsúszik a húr – ilyenkor vissza kell hangolni. Ezt a hangolást segítheti az, ha elkezded felismerni a meggyőződéseidet, figyeled a szándékaidat, és emlékezteted magad az értékeidre.
Ha ezek összhangban vannak, akkor nincs is más dolgod, csak… lenni. És azt hiszem, ez a legnagyobb ajándék, amit adhatsz magadnak ebben a túlterhelt, zajos világban: egy feszültségmentes belső tér, ahol otthon vagy.
